I. Mihály ága.
I. Mihály ága.
I. Mihály Zsigmond király kiséretében járt német, franczia s több országban. Egyetlen fia volt II. László, ki 1471-ben halt meg, ennek négy gyermeke maradt: Hedvig agárdi Teőke Péterné, III. László, I. András magtalan, és II. János. Ezek közűl
III. László 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésén. * Első neje albesi Zólyomy Anna, a második Batthyány István leánya Katalin volt. Amattól születtek leányai: Judit Verebélyi Jánosné, és Klára Kallói Nagy Jánosné 1524-ben élők, és fiai György, ki 1510-ben Krakkóban iskolázott * és IV. László, mindketten korán magnélkül elhaltak.
Jászay P. A magyar nemz. napjai a moh. vész után 157.
Bursa Cracoviensis pag. 25.
II. János szintén nem volt családja terjesztésében szerencsésebb. Nőűl vévén báthmonostori Thőtös László leányát Orsolyát, ezzel Bars, Hont, Fejér, Bodrog és Tolna vármegyékben terjedelmes birtokot kapott. Azonban fia V. László korán elhalván, egyetlen leányt Katalint hagyta maga után, ki csábrági Erdődi Bálinthoz menvén férjhez, utánna birtokaiban az örökösödött. * Igy I. Mihály ága kihalt.
Nagy Gábor szerint (Tudományos Gyüjt. 1836. évi VI. köt. 84. lapján) a Tőtősi család birtokait utóbb Wárday István kalocsai érsek testvéreivel nyerte volna el Mátyás királytól, mint erről alább szólni fogunk.
II. Jánossal egykorban éltek a Wárday családból többen, kiket a családfára elhelyezni nem tudunk. Illyenek voltak II. Ulászló korában a három testvér: Pál, Péter és Máté. Ezekből Pál Esztergom megyei pap és földvári apát volt, de korán elhalt. Péter szintén papi pályán szerepelt, Olaszországban tanúlt, előbb esztergomi kanonok, majd földvári apát, végre 1481-ben kalocsai érsek volt. Haragos természetéről dühösnek is neveztetett. Róla irják, hogy midőn Mátyás király ellene felháborodván, őt elzáratá, mondta volna: „arva fuisti Petrus, arva eris, et in Arva morieris.“ Utóbb érsekségébe visszahelyeztetvén, élt 1501-ig. * Testvére Máté, ki testvéréről Érsek-nak, és jószágáról Adorjáni-nak is neveztetett, 1509-ben temesi főispán volt.
Levelezését kiadta Wagner Pozsonyban 1775-ben „Epistolae Petri de Wárda“ czím alatt.
Ugyan ez időkorban éltek még Wárday másik Pál és Wárdai Tamás. Amaz szintén pap lőn. 1521-ben budai prépostból veszprémi püspök és kir. kincstárnok, 1524-ben egri püspök, 1526-ban végre esztergomi érsek és végre 1543-ban kir. helytartó. * Meghalt 1549. octob. 12-én kora 66. évében. Sima udvarias modorát jellemzi a róla felmaradt közmondás: „Ez sem tanúlt Várdai Pál udvarában.“ Testvére volt Mihály, ki Mohácsnál esett el 1526-ban.
Ezen Wárday Pálnak, mint királyi helytartónak egyik, 1544-ben a Varbóky család részére adott, uj adománylevelén láttam pecsétét, melyen czímere: „hátulsó lábain ágaskodó oroszlán“, mely czímer elüt a Kis-Wárdai család czímerétől, melyben egy kigyó vagy sárkány köritette ágasfa van; s igy tán e Pál más Wárdai család ivadéka volt?
Tamás tán egy személy az 1547-ben volt királyi személynökkel. Gyermekeit maga igy jegyzé föl: Péter szül. 1518. mhalt 1522. Zsigmond szül. 1520. oct. 18-án. János szül. 1522. máj. 7-én. Péter szül. 1524-ban Kálmán napján. Többet róla nem tudhatni.
