Zarka család. (Lukafalvi)
Zarka család. (Lukafalvi)
Vas vármegye egyik legrégiebb családa, melynek eldődei elő-nevüket hajdán Péczöl (Pechel) utóbb Zich helységről is irták.
Péternek fia Miklós, ki már Zarká-nak neveztetett, 1329-ben I. Károly királytól kapta Vas megyei Valt és Sármásd helységbeli birtokokat és ekkor már birt péczöli és porpáczi birtokai határjárattak. * Miklósnak fia II. Miklós volt, ki 1397-ben már Pechel-ről irja előnevét, midőn Zsigmond királytól megegyező adományt kap a Vas megyei karakói szerzett birtokára. * Utóbb II. Miklós hűtlenségbe esett és javait veszté, de 1403-ban Zsigmond király megbocsátván neki, elkobzott javait is visszaadá. * Ez oklevélben is Nicolaus dictus Zarká-nak neveztetik. 1406-ban Zsigmond kir. átirja Miklós (Nicolaus dictus Zarka filius Nicolai de Pechel) részére az 1397. évi adományt. *
Emliti Lehoczky Stemmat. I. 442. Lásd az oklevelet Fejér cod. dipl. VIII. vol. 3. 349. és vol. 4. pag. 631. Ujra közli az eredetiből a Hazai okmánytár I. 58.
Hazai okmánytár II. 160.
Fejér Cod. dipl. tomo X. vol. 4. p. 210.
Hazai okmánytár II. 186.
1515. körűl élt zichi Zarka Adorján (Adrianus), kinek utódai már a Vas megyei Lukafalva helységről irták előnevüket. Nevezett Adorján-tól a leszármazást következőleg ismerjük. *
Geneal. auth. tomo I. és Rajcsányi Deduct. geneal. I. p. 123.
Zarka Adorján 1515.; I. Ferencz †; I. Pál lak. 1551. Lukafalván (1. f. szelestei Goszthon Kata 1563. 2. Darabos Anna özv. 1567.); I. János †; 2-tól Margit v. Mária (gersei Pethő András.); Krisztina (peleskei Eördögh György.); I. Lajos † 1593.; Kata 1591. (Sitkey György.); II. Pál 1619. (Gyulaffy Kata.); II. Ferencz.; Bora.; Orsolya 1592.; Kata (Szecsődy Ferencz.)
II. Pál 1619. (Gyulaffy Kata.); Fruzsina (Angyal György.); III. Ferencz.; II. Lajos 1633.; Anna (Török András); I. Mihály 1659. Vasi az alispán (Szalay Zsuzsi.); Ilona (Polányi Zsigm.); I. György 1657. 1670.; I. Ádám (Hollósy Judit.); Judit (1. Tulok György 2. Armpruster János.); I. István (Gyely Mária.); IV. Ferencz 1682.; II. Pál.; Ilona.; Ilona (Komjáthy Pál.); Apolló (Somsich Antal.); Bora (Kemény Mihály); III. Lajos 1750.; II. István vasi alisp. 1754. 60. kir. tanács † 1794. (Festetich Bora.); Maria 1763. (Skublics Sándor.); N. (1. Egerváry Antal 2. Rosta.); Róza; V. Ferencz (Draskovich Erzse.); II. Mihály kőszegi ker. táb. titkár 1787.; Polexina (Boros Fer. Vas m. főjegy.); Kata.
Adorjánnak fiai közűl I. Pál 1551-ben már Lukafalván lakott, onnan irt sept. 20-án Komlósy Miklós (mostoha) fiának a nádor komornokának. * Czímerében pecséte szerint gyik látható. 1567-ben másod nejét nádasdi Darabos Annát már özvegynek olvassuk. Fia I. Lajos 1593-ban Fejérvár alatt esett el, tetemeit Győrőtt temették. * E Lajos 1586. körűl Vas vármegye alispánja volt. *
Magyar Leveles tár I. köt.
Istvánffy Hist. 1685. évi kiadás. 399. lap.
Eredeti okirat.
A táblán álló I. Mihály 1658. 1659-ben Vas vármegye alispánja volt, * de leányában kihalt.
Eredeti oklevél.
II. Lajosnak fiai I. György és I. Adám nagy-anyjok Gyulaffy Kata után örökjogukat herceg Eszterházynak adták el. Ádám ága kihalt, I. Györgytől származott I. István, kinek egyik fia II. István 1754–1760 körűl Vas vármegye alispánja, utóbb kir. tanácsos. Nejétől tolnai Festetich Borbálától, ki mint özvegye 1794. máj. 8-án kora 64. évében halt meg, és a családi sirboltban, Sz.-Királyban temettetett, egy fia maradt II. Mihály, már 1787-ben a kőszeghi ker-táblának titkára, utóbb (és még 1810-ben) is ott ülnök, tán ő egyszersmind 1807-ben Vas megye országgyülési követe.
E családfa csak a mult század végeig terjed, és igy sem teljes. Hiányzanak róla azon családtagok is, kik itt következnek:
István, ki 1615-ben Vas vármegye alispánja volt. *
Okirat.
Lukács, ki 1622-ben Vas vármegye szolgabírája volt. *
1622. évi 36. törv. cz.
Balás, kinek 1663-ban neje Poky Orsolya volt.
György 1774-ben Vas vármegyei főszolgabiró. Klára 1770-ben Nunkovics György özvegye. László 1822-ben Zala várm. rendsz. esküdt.
Karolina Rhuz Pál kecskeméti főpénztárnok neje, meghalt 1863. dec. 23-án kora 42. évében Kecskeméten.
Sándor 1848-ban Vas vármegyei másod alispán.
János előbb Vas vármegyének alispánja, s az 1839. évi országgyülésen követe, 1847-ben kir. személynök. A forradalom után cs. kir. udvari tanácsos, Bécsben a legfelsőbb semmisítő törvényszéki osztály elnöke, Sz. István rend kiskeresztese. Meghalt 1856. évi octoberben Nagy-Kölkeden.
A család czímere jobbról balra húzott vonal által kétfelé osztott paizs, a jobboldali osztályban oroszlán ágaskodik, első lábaival csillag után kapkodva; az alsóbb osztályban hármas halmon madár (tán szarka) áll. A paizs fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, első jobb lábaival kivont kard hegyén levágott törökfejet tartva. A paizst foszladék veszi körül.
