Zermegh család.
Zermegh család.
Trencsin vármegye régi családa. Első, a kit belőle ismerünk, Zermegh (vagy Szermegh) Mátyás volt, úgy látszik – mint fia életéből tudhatni, hogy Slavoniából származott, nőűl vévén lászlófalvi Eördögh János özvegyét Rajcsán Juliannát, ez által Trencsín megyéhez lett szövődve. Két fia maradt: I. János és Máté.
I. János literatus (deák) 1540-ben gr. Thurzó Elek országbiró titkára, innen 1541. a. m. kamaránál számvevő mester, 1553-ban már titkár, 1558-ban már tanácsos. 1557-ben tett végrendeletet, de azért még soká élt. 1559-ben fiai részére is a Pozsony megyei Báhonyi pusztán részt, 1564-ben Nyitra megyei Bucsányban nyert birtokára kir. adományt. * 1576-ban nyugalomba lépett, * 1581-ben Nyitra megye országgyűlési követe volt. Meghalt 1584-ben. * Megírta kora történetét, melyet először Forgách Simon adott ki 1662-ben 12. rétben Amsterdámban. * Nejétől Báby Dorottyától (Báby Györgynek Szlopnai Oroszlánkeői Katalintól való leányától) négy gyermeke maradt, kik közűl György még 1591-ben élt, de nejétől Sámbokréty Borbálától, 1612-ben már özvegyétől, csak leánya Dorottya maradván, abban ez ág kihalt.
Liber regius folio anni 1559. folio 179. és anni 1564. folio 280.
Lásd életéről a Tudománytár 1839-évi folyt. X. köt. 234–243 lapjáit, hol ha Podhraczky József az általam használt Rajcsányi geneal. gyűjteményét használta volna, és Lehoczkyt (hibái mellett is) megtekintette volna, némely adataira nézve is többet s határozattabban irt volna.
Rajcsányi, Deduct. geneal. I. 38.
Lehoczky Stemmat I. 447. – Kiadatott Zermegh János Commentáriusa Schwandtner Scriptores II. kötetében.
Jánosnak testvére Máté, kinek ágazata szerencsésebb volt, és máig leterjedt.
A családfa * következő:
Rajcsány Deduct. gen. I. 32. I. Imré-ig, kit Rajcsányi „impostor“ melléknévvel bélyegez. – I. Imrétől kezdve a Trencsin vm. nemesi összeirások szerint.
Zermegh Mátyás (Rajcsán Julia); I. János a történetiró és kamarai tanácsos † 1584. (Báby Dora); Máté; Zsigmond; György 1591. (Sámbokréty Bora özv. 1612.); Mátyás †; Magdolna (1. Gosztonyi Ferencz. 2. Sámbokréty György); Anna (Aranyady Imre); II. János 1603.; Gáspár.; Kristóf.; Zsófia (Dominovich István literatus); Anna (Tőkes Ujfalussy György); Ilona; Gáspár; János aranymíves
János aranymíves.; I. Imre 1733. 1745–48. K.-Kolacsinban.; Miklós 1748. Trencsinben.; Antal 1768. K.-Kolacsinban.; Pál 1468.; János 1768.; Imre 1768.; Antal 1768.; József 1768.; Ferencz 1768. 1803.; József 1768. 1803.; Imre 1803.; Ferencz 1803.; János 1768.; György 1768.; Ferencz 1837.; István 1837.; Péter 1837.; József 1803.; Mihály 1803.; György 1803.; István 1803.
Trencsín vármegyében a nemesi összeirásokban 1748-ban a következő családtagokat találjuk. *
Szontagh Dán. közl.
1748-ban Kis-Kolacsinban lakott Imre, Trencsínben pedig Jánosnak fia, (valószinűleg Miklós az Imre testvére.)
1768-ban Kis-Kolacsinban laktak Imrének fia Antal és ennek fiai Antal, József és Ferencz, továbbá Miklósnak fiai Pál, János és Imre, és ez utóbbinak fiai János és György.
1803-ban Kis-Kolacsinban laktak Ferencz és fiai Imre és Ferencz, továbbá József és négy fia József, Mihály, György és István; Klobusiczon lakott József és fia József.
1837-ben Kis-Kolacsinban Imre és három fia Ferencz, István és Péter, továbbá Ferencz, György és István; Klobusiczon József és két fia József és István, továbbá György és idősb István.
Trencsín megyénél Zermegh István 1828-ban tiszt. aljegyző, 1832–1848-ban al-adó szedő volt.
Nem találjuk a családfán Zermegh azon Mártont (ha csak nem Mátyás helyett áll), ki 1586-ban Nyitra megye felkelő nemes seregének kapitányává választatott. *
Nagy József, Nyitra várm. 7. lap.
A család czimere vízírányosan kétfelé osztott paizs, a felső udvarban három franczia liliom, az alsóban pedíg három rózsa látszik. A paizs fölött szinte három rózsa díszlik, mint ezen czímert Zermegh János a történetiró I. Z. névjegyes pecsétén viselé. *
Tudománytár 1839. X. köt. 242. lap.
