Zsedényi család.
Zsedényi család.
Szepes vármegye nemes családa. Előbbi neve Lőcsei előnévvel Pfanschmidt (Pfanschmidt de Leuchovia). Törzsfészke Lőcse városa volt és most is az. Eredetét a Szepességen megtelepedett vendég szász törzscsaládok között találjuk. (Lásd Szontagh cs. X. köt. 804. lapján.)
A nemességet Pfanschmidt Dániel nyerte I. Leopold királytól és czímeres nemes levelét 1660. jan. 22-én Szepes vármegye előtt kihirdetteté. * 1685-ben ifj. Dániel élt, kinek neje iglói Szontagh Erzsébet volt. 1734–1744-ben ismét Dánielt találjuk, mint Zsolna város biráját és az eredeti czimerlevél conservatorát.
Szepes várm. 1660. évi jegyzőkönyve 665. lap.
Egyik legkitünőbb tagja e családnak a most élő Eduárd, ki kiváló lelki tehetségei által a jelesb magyar államférfiak sorába emelkedett. Ifjú korában, e század harmadik tizedének elején Szepes megyénél mint tiszti-ügyészt találjuk a hivatalos pályán, az 1836. évi orsz. gyűlés után, melyen mint Szepes megye követe vett részt, a. m. kir. udv. kanczelláriához udv. titkárnak neveztetvén, államszolgálatba lépett, és azon évi jul. 24-kén Gyula nevű huszár-főhadnagy öcsével együtt kétszázados magyar nemes nevét Zsedényi-re változtatá; * majd a királyi helytartó tanács tanácsosa lőn, végre 1848. előtt és 1860-ban a magyar királyi udvari kanczellariánál előadó, és egyszersmind udvari tanácsosságra emeltetett. Szepes vármegyének 1832–1848-ig négy fontos országgyűlésen nagy hirű követe és a conservativ párt egyik legkitűnőbb képességű vezér szónoka volt. * 1861-ben állásáról lemondva, lőcsei magányába vonúlt, azonban a tiszai evang. egyházkerűlet kerűl. főfelügyelőjévé választá, e téren az akkor megtámadt protestans egyházi önkormányzat ügyében rendűletlen magatartás által, miért hadi törvényszékileg is elitéltetett, szilárd és erélyes jellemének maradandó tanúságát adta. A jelenlegi (1865. évi) országgyűlésen, mint Szepes megye egyik képviselője szerepel.
Hazai és külföldi Túdósitások. 1836. évi II. f. 20. sz. 155. lap.
Arczképét és jellemzését lásd „Vasárnapi Ujság“ 1860. évi 23. sz.
