ADY ENDRE: A NAGY BUJÓSDI
De a szemeid reám nyílnak:
Meglátnak az én cimboráim,
Nagyon holdas most minden éjjel.
Ez az ős, hunyó, csalfa játék?
Tudom, hogy a nyomomban vannak
S nem szabad nyögni, sírni, szólni.
Dőzsölnek az én cimboráim,
Kikukucsgálnak, leskelődnek
A Mámor, a Halál s az Isten.
Csókolj Lédám, semmivé csókolj.
Hogy hiába jöttenek légyen,
Ha ajkaid közt megtalálnak.