ADY ENDRE: IGY ÉLTÜNK VITÉZMÓDRA • (BUJDOSÓ KURUC NÓTÁJA)
(BUJDOSÓ KURUC NÓTÁJA)
Egy rossz karddal száz csatában,
Soha-soha hites vágyban,
Soha-soha vetett ágyban.
Sirattam a szivem sorsát,
Mégsem fordult felém orcád
Rossz csillagu Magyarország.
Pártoltalak, veszni hagytál,
Mindent adtam, mit sem adtál,
Ha eldöltem, nem biztattál.
Rágódtam dobott kenyéren,
Se barátom, se testvérem,
Se bánatom, se reményem.
Mégis forró, mint a máglya.
Hjh, mégegyszer lennék árva,
Be jó volna, hogyha fájna.
Világon sincs párod néked,
Nincsen célod, nincsen véged,
Kinhalál az üdvösséged.
Minden rózsánk véres rózsa,
Bénán esünk koporsóba,
De igy éltünk vitézmódra.