KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: RILKE
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: RILKE
„Sie wollen blühn
und blühn ist schön sein: doch wir wollen reifen
und das heisst dunkel sein udn sich bemühn.”
Rainer Marie Rilke
und blühn ist schön sein: doch wir wollen reifen
und das heisst dunkel sein udn sich bemühn.”
Rainer Marie Rilke
A szlávokat régente szlávoknak nevezték. Ma már a szón nem érezzük a régi fogalmat. De a nyugateurópai ember még mindig valami közönségességet szimatol, ha szlávokról hall beszélni és bárhogy is pózol maga előtt, hidegen és idegenül bámul rájuk, majdnem úgy, mint a fehér ember a feketére. Ezek az emberek évszázadok után talán majd lefejtik csuklóikról a vasat, szellemük azonban örökké rab marad. Titokzatosságok, sejtelmek, nem földi önkívületek és ijedelmek rabja. Magányban élnek s ezt a magányt mi nem tudjuk megérteni. Keresik egymást, hogy igazán egyedül lehessenek. A családi életük, babusgató, dajkáló, gyerekes szeretetük intimsége, ez a szolga-összebújás is rejtély. Mi, vér szerint idegenek, talán soha sem is láthatjuk a szláv interieur millió titkát, az ő igazi csókjukat, meleg, magukról megfeledkező ölelésüket, amelyben igazi lényük olvad fel és elboruló arcukat, mellyel végzetüket gyászolják, minthogy sohasem látjuk őket, mikor maguk között vannak, egyedül, egészen egyedül a bánatukkal, életükkel, évezredek előtt felhalmozódott terhes melankóliájukkal, legfeljebb csak színpadi csókjukat leshetjük el a homályból, egy másodperc szeszélyes kegye folytán. Betegség ez a szeretet és nem német nyárspolgáriság. Félénk, természettől fogva terhelt emberek vacogó egymásra borulása gyenge akaratú fél-emberek utolsó menedéke. Egy cseléd-szoba mély otthonosságát juttatja eszünkbe néha s úgy érezzük, hogy itt szolgák pihennek és a munkában elernyedt fáradt élet csókolódzik. Mert az életük ma is szolgaság. Hinniük kell s ez náluk fatális szükség. Bálványokat kívánnak, akarnak hajolni, fáj a gerincük, ha nem görbedhetnek és alázatos kezük ma is tele van másnak szánt drága ajándékokkal.
Nálunk nem születhetik meg Napóleon. Csak adni tudnak. Elvenni mástól semmit.
