KARINTHY FRIGYES: NAPLÓMBÓL
KARINTHY FRIGYES: NAPLÓMBÓL
1909. szept. 1.
Tetőről már esővíz folydogál –
Egy szürke négyszög: és a messzeség,
Fölötte álmos, álmos, nedves ég;
Csatorna esője csurgó vízben áll.
Egy szürke négyszög: és a messzeség,
Fölötte álmos, álmos, nedves ég;
Csatorna esője csurgó vízben áll.
Az emeleten vén cseléd dalol
Lent vasalószag, száradó ruhák –
Ma kezdődnek a gyárak, iskolák.
Sötét kapukban siró verkli szól.
Lent vasalószag, száradó ruhák –
Ma kezdődnek a gyárak, iskolák.
Sötét kapukban siró verkli szól.
Távol vizekre köd ereszkedék
S tompán merednek a mezők felett
Levágott törzsek, nedves, barna dongák:
S tompán merednek a mezők felett
Levágott törzsek, nedves, barna dongák:
Most vége. Ez volt, az lett volna még
Végső esélyem – Elvégeztetett.
És most uram, bocsásd el a te szolgád.
Végső esélyem – Elvégeztetett.
És most uram, bocsásd el a te szolgád.
