Bán Ferenc: A kőfalon túl
Bán Ferenc: A kőfalon túl
A megérlelt szándék kivitelének megkerülése, elodázása igazi női tulajdonság és az írónő rendszerint csak abban különbözik neme átlagától, hogy az elsiklást, a harc fölhagyását föllobbanó, intuitív logikával szükségszerűnek tudja magyarázni. Magyarázni tudja azt, amit az átlagnő érez csupán. Van kivétel is, de H. Szederkényi Anna, A kőfalon túl szerzője nem az; igazi asszony ő és érdeme, hogy több nem is akar lenni. A kőfalon túl három megindított drámaakció összefoglalása, de ezek közül befejezve nincs egyetlen egy se. A halállal lezáródik e darabban minden, pedig mind a két haláleset olyan, amely rettenetes probléma elé kell, hogy állítsa A kőfalon túl társadalmát, a zárda társadalmát.
A zárdai életet csak külső, a világnak forduló vonalaiban kapjuk, azokat a részleteket, amelyeket elleshet minden, a kőfalon túlra vetődött ember. Tipikusan asszonyi H. Szederkényi Anna abban is, hogy amikor női gyöngeségében megkerüli az igazi drámai motívumok kifejlesztését, szigorú végigvezetését, ugyanakkor briliáns, művészi értékű módon mond el a világnak forduló külső életről olyan igazságokat, amelyek fejhajtásra késztetnek, és ugyanakkor a kisebb átfogójú szembekerülésekről megdöbbentően merész hangon beszél.
A miliő festésében erős H Szederkényi Anna, és A kőfalon túl-t irodalmi értékűvé az avatja, hogy leplezetlen nyíltsággal mond el leplezetlen nyíltságot, mindenképpen megérdemlő értékes intimitásokat a serdülő leányok gondolkodásáról, fölfogásáról. Bárdos Artúr stílusos rendezésében igen jól hatott a Kamarajáték előadása.
