Turcsányi Elek: Éjjel a váróteremben
Turcsányi Elek: Éjjel a váróteremben
Csend van; sötét van; hosszú, nagy falak
Fölémhajolnak, elborítanak.
– – – – – – –
Kinn messze, messze vágtat egy vonat.
Fölémhajolnak, elborítanak.
– – – – – – –
Kinn messze, messze vágtat egy vonat.
Itt minden olyan szomorú …
A kalauz, aki lefekszik,
Álmában állomásneveket hadar
S veszekszik;
A kalauz, aki lefekszik,
Álmában állomásneveket hadar
S veszekszik;
A nő, ki a vonatot lekéste
S altatja apró gyerekét:
Csicsi baba! – s a szeme kék;
S altatja apró gyerekét:
Csicsi baba! – s a szeme kék;
A messze, messze, messze boltozat
Összeboruló kormos ablakokkal;
Csak nézzed őket hosszan és aludj el –
Álmodni fogsz síró vakokkal.
Összeboruló kormos ablakokkal;
Csak nézzed őket hosszan és aludj el –
Álmodni fogsz síró vakokkal.
Itt minden, minden szomorú,
De legszomorúbb én vagyok;
A messzekígyózó vonattal
Engem ma minden itt hagyott.
De legszomorúbb én vagyok;
A messzekígyózó vonattal
Engem ma minden itt hagyott.
Ó, ha meghalnék! …
Meghalok?
Meghalok?
Miskolc
