6.
6.
Szeretem őt, mert szőke és szelíd.
Mikor először látom majd meg őt, szívem vadul fog feldobogni.
És akkor – úgy lehet – én épp a dómtorony erkélyén fogok áthajolni tízezer méter magasan, és onnan látom majd, amint a téren átmegy.
És akkor – úgy lehet – nem lesz időm százezer lépcsőn leszaladni, csak kitárni a két karom felé és lezuhanni tárt karokkal.
És esni, esni, esni lefelé.
