Lesznai Anna: Japán dalocska
Hajunk körül tenyérnyi piros juhar didergett
Az őszi napsugárban… találkozásunk napján…
Hej, haj, azóta eltelt jó háromszáz esztendő.
"Nem azért járok erre, hogy öleljelek téged,
Csak mert kerteden által vezetett épp az utam"
Hej, haj, akkor én sírtam… És telt még száz esztendő.
Én egész reggel vártam, én egész este vártam,
Zöldszálú őszi égen a vadludak vonultak -
Hej, haj, de te nem jöttél… És tellett száz esztendő.
"Nem azért jöttem erre hogy öleljelek téged
Hej, haj, de minden utam a te kertedbe nyilott"
Hej, haj, én mosolyogtam - mert enyém minden utad,
És van még sok száz évünk!