Kosztolányi Dezső: Szeszélyes akkordok a holdról
E sárga koboldtól.
Félek.
Körötte a felhők
Állnak.
Bandsítva reám néz
Némán.
Oly végtelenül-nagy
A föld.
Reggel hideg ércen
Fekszem.
Sötét a hegyoldal
Alja.
Elkondul a léptem
Búsan.
Bársonypuha, fülledt
Hőség.
S mikor tova mennél,
Megköt.
A zegzugos utban:
Hulla.
Ha jönne, utána
Sirnék
Szólnék neki - árnyék -:
Anyám.
Júdásian-áldón
Mennék,
S a tőrt a szivébe
Döfném.
Reámveti gyarló
Fényét.
A fénye kezembe
Tallér.
És émelyeg álmos
Lázzal.
Lihegve kitátom
A szám.
Kúszom sunyi-halvány
Rabló.