Ady Endre: Becéző, simogató kezed
megint bucsuzom, megint elveszett
A gőgös Ady minden dacos gögje.
Hazug csókok emléke ajkamon.
Úgy bánom már sok ölő, makacs harcom,
Simogasd meg ráncos vén gyermek-arcom.
Szegény ördög csak későn találtam meg
Te becéző, simogató kezed.
Sok jóságomból nem maradt meg semmi
És nem tudom már magamat szeretni.