Lányi Sarolta: Napfényjáték tükörben
Gyöngéd, kicsiny és megható
A ragyogásom, ami jön még,
Amit én százszor megköszönnék,
Mert átlép minden sanda átkon,
Jön és pazarlón fénnyel átfon,
Játékosan behint arannyal,
Hogy olyan legyek, mint az angyal.
Már másra néz, már rám soha,
Hazug nap hamis mámora:
Tükör volt egy gyermek kezében.