Ady Endre: A fogyó Hold
S boldog töltjén hogyha nézte,
Megállott a szívverése
Valakinek egy pillanatra?
Merre járhat most az Élet,
Tengert bámul, hegynek téved
Avagy csöndes erkélyre int el?
Meredt szemmel most is nézték
Az Ég e rokkant vitézét,
Kit olyan ó s jó ketten nézni?
Ifju hitek, vén emlékek
Bűnös üdvök, üdvös vétkek
Fogyó, rokkant, hű katonája?