Kosztolányi Dezső: Kis, kósza vágyak
Csak oly kicsit, mint egy leány-kebel,
Vagy még inkább a földre arccal esni,
És elfeledni mindent, csendben, el.
Oly jó lenne mindent felejteni,
Oly jó lenne mindent elejteni,
Leszállani.
S a harc után,
A harc után
Megállani.