Ady Endre: Minden nagy megujhodottságom
És lehull rólam minden, ami volt
S feléd sikolt
Minden nagy megujhodottságom.
És te vagy a szép, fényes ráadás
S az áradás
Kicsap a virágos rétekre.
Be megszerettem értted a Jövőt,
Nagyra - törőt,
Ugy szeretem most már magunkat
S hogy te bennem vagy ugy szeretem:
Óh, szeretem,
Be virágos vagy s véghetetlen.
Óh, szerelem; óh, jövendő idők
Kényszeritők,
Hálát bókol ős ifjuságom.