Laczkó Géza: Flaubert-levelek 1870–71-ből
Laczkó Géza: Flaubert-levelek 1870–71-ből
Az itt közölt levelek három szempontból tarthatnak igényt a magyar közönség érdeklődésére.
1. A magasrendű szellemi életet, tudós nyugalmat áhító gondolkozó legmélyebb énjébe engednek betekintést, s így kétszeresen érdekes példáját szolgáltatják a háború kiváltotta érzések fejlődésének: a kétségbeesés és lázas reménykedés váltakozó hullámverése hogyan pihen el a keserű, de higgadt ítélkezés révében.
2. Gustave Flaubert a nemzeti szerencsétlenség okait nagy biztonsággal látja meg, jövendölései pedig általában nem hamis próféta szavai.
3. A franciák akkor s mai helyzete – mutatis mutandis – oly sok hasonlóságot tár elénk, hogy e levelek olvasása szinte belekívánkozik a ma légkörébe. A külpolitikai találgatásoktól eltekintve ma sem írhatna mást Flaubert.
Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy egy pár, talán visszatetsző kifejezése nem realista szókép, de a valóság: a levelek írása idején annyiszor elővette a hányás, hogy már azt hitte, gyomorrákja van.
*