Ady Endre: A csaló vitorlás
Hosszu tenger után béke,
Tenger kékje
Boldogabb így csöndes révből
Nyujtózkodva és csodálva - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -)
Tán egy kicsit sok találna,
Ha beválna:
Pipaszóval tengert nézni
És nyugodni botorkodva.
Rév és nyugvás aprók dolga.
Pompás volna
Bizony, tudom, kisdedeknek,
Kiknél minden: kimért, órás.
S itt még lesz egy nagy csalódás:
Nem kell foldás,
Nem kell rév, ép a vitorla,
Mintha indult volna tegnap.
Mintha a ma tegnap volna.
Oly dobolva
Szól a szívem és parancsol,
Hív a tenger: menjünk, menjünk - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -)