Monostori H. Kamilló: Vers a versről
Ó, vers, érzések drága váza, te,
Színekbe zárt, külszínesebb fele,
Kaleidoszkóp, kúszált, festett varázs!
Kit rímbe zárva félszeg vers aláz,
Érzés fölébe festett cifra már,
Rímek zenéje, ritmus tengere;
Csengő sorokba vágyak titka vész.
Ó, versek színe, színes, tiszta vers,
S ó szív, kit rímek fájó terhe nyom,
És versek gyásza, festett fájdalom.