Ady Endre: A kísérő házak
S ha csöndes, jó éjszaka van
Sirnak, fájnak, indulnak, másznak
Az eltávozottak után.
Nagyon nagy a szomorúság,
Keresik a dülöngő Másnak
Jövendő szép rejtéseit.
Olykor hiába volt az út,
De a házak sirnak és kelnek
S a házak jó látogatók.
(Neked mindegy, add Istenem)
S add Istenem mind ama jókat,
Mik nekünk járnak és dukál.