A mir felosztása
A mir felosztása
A liberális államférfiak és az agrárpolitikusok visszahökkentek a mir felosztásától, egy rendőrzseni azonban megtette a nagy lépést, rendőri szempontokból, az autokratizmus önfenntartási ösztönére apellálva.
A forradalom szempontjából a tömeg veszélyes, az egyes ember veszélytelen. A birtoktagosítás tanyákba szórja szét a parasztokat, a mir falvakba gyűjti össze őket. Ez volt az egyik szempontja a hírhedt Trepov tábornoknak, mikor a mir felosztásának elvi kimondására bírta rá II. Miklóst. Azonkívül nézete szerint a mir ojtotta be a parasztok lelkébe a „földhöz való jog” hitét. Ez volt a másik oka a mir ellen való fellépésre. A mir-kérdésnek szociális és agrárpolitikai része nem érdekelte a tábornokot.
1905 március 30-án jelent meg a Trepovtól kierőszakolt cári ukáz. És másfél év múlva újabb két ukáz határozta meg a végrehajtás módozatait. Sztolypin ugyanis a második duma összeülése előtt az orosz 14. § segítségével léptette életbe az agrárreformra vonatkozó törvényjavaslatokat. Sztolypin gazdasági okokból tette magáévá Trepov kezdeményezését, de éppen gazdaságilag „sötétbe való ugrást” jelentett a mir felosztása. A kockázat csökkentésére tehát legalább tisztán gazdasági szempontok szerint kellett szabályozni a nagy alakulást. Sztolypin inkább államcsínyhez fordult, semhogy a duma politika szempontokból módosíthassa terveit, és az ukázok intézkedései csakugyan megoldották mind a négy nagy feladatot, egyéni birtokokká bontották fel a mireket, egységes birtoktestekké tagosították a birtoktörmelékeket, életképes kisbirtokokká egészítették ki a mir-részesedéseket, és megtalálták az intézményes biztosítékokat az intenzív mezőgazdasági módszerek meghonosítására. Az agrárreformnak teljes végrehajtására természetesen nem volt elég egy évtized, de elég volt arra, hogy teljesen igazolja a Sztolypin törvényeiben alkalmazott közigazgatási, agrárpolitikai, pénzügyi és pedagógiai módszereket.
