Bálint Aladár: Zsigmondyék kamara-zene estéje
Bálint Aladár: Zsigmondyék kamara-zene estéje
Mióta a Waldbauer-társaság kezéből a háború kiverte a vonót, kamarazenében alig volt része a budapesti közönségnek. A Royal szálló termének meghitt vasárnap délutánjai már csak távoli emlékek. Sok minden megváltozott azóta, a terem is, ahol hegedűk társalogtak egymással halkan, harsogó drámák színterévé változott, felfokozott túlfeszített események peregnek le most ott a filmen.
Kamarazenében alig volt részünk, rendszeres, programszerű előadásokban egyáltalában nem.
Annál jelentősebb és igazán értékes a Zsigmondy házaspár és Koncz János vállalkozása, hangversenyük nem elszigetelt ötletszerű valami volt, hanem nagyon komoly, átgondolt és minden elismerésre érdemes program bevezető demonstrációja.
Első hangversenyük külső formalitásai is megfeleltek e programnak. Ők magukat, azt amit hoztak és produkáltak azzal a megértéssel, szeretettel fogadta a közönség, amely rendszerint csupán kipróbált, nemzetközi hangzású neveknek jár ki.
A hangverseny műsora – Beethoven C-moll szonáta, Schumann D-moll szonáta, Goldmark D-dúr szonáta – már magában véve is komoly feladat elé állítja az előadó művészeket, vérbeli kamarazenészek vállalhatják csupán e klasszikus munkák interpretálását.
A három fiatal művész között Zsigmondyné Kabos Ilonka tehetsége a leggazdagabb, legértékesebb. A Schumann szonáta zongoraszólamát a mű tökéletes megértésével, színesen, túláradó temperamentummal játszotta. Uralkodott a hangszeren, fölibekerekedett. Az egyvégbeszabott izzó első tétel romantikáját, a melódiák szinte erotikus feltorlódását pompásan érzékeltette. A szentimentális harmadik tétel kristálytisztán csendült fel a zongorán.
Koncz János bár kissé hidegebb természet, kongeniális társa volt Kabos Ilonának. A Goldmark szonáta hegedűszólamában volt a legerősebb. Zsigmondy Gábor Korrekt, tanult muzsikus és úgyhiszem éppen a kamarazene az igazi terrénuma, kvalitásai a Goldmark szonáta zongorarészének ellátásában kitűnően érvényesültek.
Mindhárman rászolgáltak a közönség tüntető módon megnyilatkozó szimpátiájára, és a bemutatkozás sikere után hisszük, hogy minél gyakrabban viszontlátjuk őket a pódiumon.
