Tóth Árpád: Augusztusi ég alatt
Tüzeire? - a cirpelő mezőn
Álltunk s szemednek mélyén elveszőn
Csillant egy csillag-testvér fény… be szép volt.
- Szelíd, ezüst kar - s átölelni jön,
Emelni lágyan, véle lengni fönn,
Hol égi súlyt az éther könnyedén hord…
Szivünkből úgy szállt, mint finom homok
Szitál alá a tűnő ballonokról,
Hogy addig mennybe értünk s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról…