Szini Gyula: Zsongó dal
Szini Gyula: Zsongó dal
Kék nyári ég!… most dong a légy
és zsong a csend… és zengi fent
a hangafán a csalogány
szabad dalát… Ott szalad át
egy fürge gyík mint szürke csík.
És vígan ring a rozmaring
S a kékharang… giling-galang…
Úgy elmereng!… Mint csipke reng
a gyöngyvirág. Göröncsös ág
hernyót himbál. És kalimpál
egy megbódult, hátára hullt
cserebogár. Mézespohár
a lonckehely a kis korhely
méhecskének. S a fecskének
örök varázs egy nagy darázs.
Kering a szél, ring a levél,
susog a nád… És int a szád
mégnedvesen: "Csókoljon meg,
én kedvesem, csókoljon meg!"…
és zsong a csend… és zengi fent
a hangafán a csalogány
szabad dalát… Ott szalad át
egy fürge gyík mint szürke csík.
És vígan ring a rozmaring
S a kékharang… giling-galang…
Úgy elmereng!… Mint csipke reng
a gyöngyvirág. Göröncsös ág
hernyót himbál. És kalimpál
egy megbódult, hátára hullt
cserebogár. Mézespohár
a lonckehely a kis korhely
méhecskének. S a fecskének
örök varázs egy nagy darázs.
Kering a szél, ring a levél,
susog a nád… És int a szád
mégnedvesen: "Csókoljon meg,
én kedvesem, csókoljon meg!"…
