ADY ENDRE: BERCSÉNYI MARSAL HUSZÁRJA
A holnapba hát hadd nézzek:
Pejkó lóról húll egy magyar,
Halott, levitézlett.
Fényes okát haragjának,
De régóta csak dúl, robog,
Mint a buta bánat.
Mihelyst másért, mihelyst messze
Sarkantyuzta meg a lovát
Pokolnak eresztve.
S haragomnak régi jussát,
Be, sajnállak ősi, magyar,
Árva szomoruság.
Magyar sorsa, huszár sorsa,
Ha nem volna ilyen bolond,
Talán nem is volna.
A holnapba hát hadd nézzek:
Prédák, szegények, jók vagyunk,
Magyarok s vitézek.