Streffleur „Tábori Újság”-ja.
Streffleur „Tábori Újság”-ja.
A Gesamtmonarchie bölcsei nagyon hamar rájöttek arra, hogy a különböző birodalmi és tartomány-közjogi keretekből kiemelt polgártömegek politikai meggyőződése a háborúban inkább befolyásolható, mint valaha. Már a háború első őszén csomagszámra érkezett Bécsből a harctérre a csapatok közt való szétosztás céljából a Streffleur Katonai Lapjának hetenként megjelenő „Tábori Újság”-ja, melyet külön-külön német, magyar, cseh, lengyel, román, horvát és ukrajnai (rutén) nyelven adtak ki. A hadvezetőség jóvoltából az egyes századok 4–5 példányt kaptak ebből az újságból teljesen ingyen. Természetes, hogy az adminisztráció katonás sommássága folytán igen gyakran a rutén alakulatok magyar példányt, a magyarok viszont lengyel kiadású „Tábori Újság”-ot kapnak, de előre hangsúlyoznunk kell, hogy nem ez az oka az említett kiadvány gyönge népszerűségének.
Ha a Streffleur nem tudott gyökeret verni „az egyszerű csukaszürke zubbony alatt dobogó” szívekben, annak nem az a csekélység a fő oka, hogy a magyar nem érti a cseh újságot, hanem az, hogy azok a kétségtelenül magas színvonalú csataleírások, melyek a két év előtti franciaországi ütközetekről szólnak, valamint azok a lendületes és a monarchia „minden néptörzsének” nyelvére egyforma szorgalommal lefordított cikkek, melyek a szigorított búvárhajóharc kétségtelen diadaláról biztosítanak, meglehetősen távol esnek a lövészárokban három éve gubbasztó Vas János tizedes úr érdeklődésétől vagy Romancsuk Vaszil, harmadik pótsorozáson bevett rutén nemzetiségű népfölkelő eszmevilágától. S ami egyéb érdekes van az újságban, azt a napilapok különböző rovataiból sokkal előbb tudja meg a katona.
