Pikler J. Gyula: Imperializmus és tartós béke

Teljes szövegű keresés

Pikler J. Gyula: Imperializmus és tartós béke
Szabó Ervin könyvet írt e címmel* és a referens, amikor ismertetni akarná a könyvet és nagyon melegen szeretné figyelmébe ajánlani azoknak, akik érdeklődnek a közel jövő és a tartós béke egyik legfontosabb kérdése: a vámvédelem vagy szabad kereskedelem kérdése iránt, valósággal zavarban van, hol keressen jelzőt, amelyet még nem diszkreditált és nem prostituált végképpen a kölcsönbe dicsérő kritika kara. Kis és fejletlen országokban, mint amilyen a miénk, az ország politikai, tudományos és szépirodalmi félistenei nem írhatnak nemzetgazdaságtani könyvet vagy regényt, politikai essayt, drámát, vagy verses kötetet anélkül, hogy a szakmabeli dii minorum gentium ne jelentsék ki a műről azt nyomon követő ismertetéseikben, hogy az zseniális, mélyenszántó, korszakalkotó és hogy egészen új „meglátások” vannak benne. Ha egyszer jönne könyv (egy-egy évszázadban egy), amely valóban rászolgálna e jelzőkre, mit mondjon róla a referens szigorú különbségtétel végett?!
Budapest 1918., 95. oldal. Drágább kiadása a Pallas társulatnál, olcsóbb kiadása a Népszava könyvkereskedésben.
Szabó Ervin külön klasszis közéletünkben és irodalmunkban. Egyszerű vonású, egy darabból öntött, hiúság nélkül való és telve a közérdek iránti őszinte jóakarattal és ilyen ez a könyve is. Hasonlíthatatlanul több van benne, mint ama zseniális, mélyenszántó, korszakalkotó és új meglátású művekben. Igazságok vannak benne, jól bebizonyított, egyszerű, kétségtelen és fontos közgazdasági és politikai igazságok, amelyeket jó volna mindenkinek megtanulni és amelyek mellett nem szabadna figyelem nélkül elmennie senkinek, akinek sejtelme van arról, hogy a politikai és közgazdasági igazságok helyes felismerése és érvényesülése milyen döntően irányító hatással van a társadalomban élő és az azt alkotó egyének mindegyikének életalakulására nézve és hogy viszont politikai és közgazdasági dogmák és babonák érvényesülése hogyan silányítja le elkerülhetetlenül a tömegek, a középosztály és az alsó osztály életstandardját, anélkül, hogy a tömegeknek az oki összefüggésekről a leghalványabb tudomása is volna.
A dogma és a babona egymáshoz a megtévesztésig hasonlító ikertestvérek és mélyen elszomorító dolog, látni, hogy egyrészt a népgyilkos, úgy kifelé mint befelé, úgy gazdaságilag mint politikailag vészes hatású vámvédelem álhazafias dogmáját és másrészt azt a primitív közgazdasági babonát, hogy előnyösebb dolog ugyanazt az árut drágán venni mint olcsón, sőt hogy előnyösebb dolog rossz árut drágán venni, mint jó árut olcsón és hogy valósággal veszedelem egy ország népességére nézve, ha a külföld „elárasztja” olcsó életszükségletekkel – „olcsó gabonával és olcsó iparcikkekkel” –, hogyan hangoztatják egyformán egyrészt a reakció, a konzervativizmus és az imperializmus összes, másrészt a demokrácia, a radikalizmus és a pacifizmus egyes szóvivői. Rosszhiszemű dogma és jóhiszemű babona teljesen ugyanazt állítják. Mindkettő óv (és ez jellegzetes minden dogmára és babonára) a szabadságtól – mert a vámvédelem vagy szabadkereskedelem kérdése azonos nemcsak a drágaság vagy olcsóság, hanem részben egyúttal a szabadság vagy korlátozottság kérdésével – és mindkettő int arra, hogy tovább is ki kell szolgáltatni a fogyasztót dogmákat és babonákat exequáló törvények által gúzsba kötötten, az – éppen a mesterséges vámvédelem által – renyhévé tett és ingyen gazdagodó termelésnek.
A termelésnek minden ága azon iparkodik ebben a rendszerben, hogy a többieknél előkelőbb helyre jusson a vámvédelem mennyországában, azaz hogy az ő termelése erélyesebben legyen vámvédve, mint a többieké, hogy tehát ő jobban szipolyozhasson másokat, mint ahogy őt szipolyozzák mások és csak azok maradnak kívül ezen a versengésen, akiknek a termelését nem lehet és nem szokás vámsorompókkal védeni: a szellemi és testi napszámosok óriási és a nemzet túlnyomó többségét alkotó tömegei. Ezekre akkor kerül a szereplés sora, amikor a vámvédelem megérlelte a háborúkat, s mikor még meg is kell védeni ezt a rendszert vérrel. A vámvédett termelés ekkor a hadiszükségleteket szállítja.
Szabó Ervin könyve éles és teljes fényt vet erre az apokalipszisre. A könyv diszpozíciója egyszerű és tiszta, stílusa meleg és világos. Egyszerű igazságokat egyszerűen mond el. A függelékül mellékelt adatok rendkívül érdekesek és gazdagok. Nagyon érdemes mindegyik táblát nagyon jól megnézni. Mindegyik csupa dramatikus érdekesség. Kár, hogy az „irodalmi útmutató”, csak az újabb munkákra lévén korlátozva, nem említi fel Henry George-nak „Vámvédelem vagy szabad kereskedelem” címen magyarra is lefordított, a kérdést teljesen radikálisan tárgyaló és a teljesen laikusra nézve is páratlanul érdekes művét. A teljesen laikus! Csodálatos, hogy mindnyájan értünk valamihez, de hogy mindnyájan laikusak vagyunk abban, ami elsőrangú anyagi érdeke mindnyájunknak. Szabó Ervin okos, szép és jó könyve remélhetőleg hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezt a homályosságot eloszlassa.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages