Schöpflin Aladár: Porcellánmuzsika • (Színi Gyula regénye)
Schöpflin Aladár: Porcellánmuzsika •
(Színi Gyula regénye)
(Színi Gyula regénye)
Színi Gyula írói természetével nyilván tisztában van e folyóirat minden olvasója. Kosztolányi Dezső múltkori finom vonalú és pontosan jellemző arcképtanulmánya és még inkább magának az írónak munkái révén jól ismerjük valamennyien. Új regényével kapcsolatban csak két momentumra akarok figyelmeztetni.
Az egyik formai dolog: a stílje. Finom, kiélezett és mégis egyenletesen ható mondatai, biztosan célba találó képei, jelzői, fordulatai mindent teljesen, maradék nélkül kifejező világossága, halk ritmusa, amely úgy hallatszik, mint a zárt ajtón át a művészi muzsika. Teljesen érett, kész, a maga kifejező lehetőségeivel öntudatosan tisztában levő s harmonizált lelki kultúrájú író kifejező eszköze ez a stílus. Fölvette magába a modern élet mindenféle elemeit, a francia iskolától a pesti csibész-zsargon némely szinéig és ezt a sokféle elemet úgy összeolvasztotta, hogy sehol sem érzik ötvözet-volta, egységes anyagú, a művész keze alatt készségesen hajló új nemes fémet alkotott belőle.
A másik figyelmeztetés tartalmi: Színinek a mi életünkkel s különösen a művészet körüli élettel szemben való keserű kritikája van ebben a regényben megírva. A jó összeköttetésű középszerűség, a szélhámos kalandorság diadalokat ül, a szabadsághoz, igazsághoz, önmagához hű genie alul marad, nyomorúságban, bénultan, csavargó sorban. Felül a felszínen a hitványak és értéktelenek, alul a sötétségben az igaz emberek. Az elkeseredés ez állapotok miatt a regény legérdekesebb alakjában szólal meg, akit a többiek Kóbor Kutyának neveznek, aki nemcsak a raisonneurje, hanem a mindent eligazító jó szelleme is a regénynek. Az igaz ember, a jó ember, a Krisztus-típus egy furcsa változata, az ősbohém, a szent csavargó, a világban helyét nem találó cinikus bölcs – kicsit maga az író. Ebből az alakból észre fogja venni az olvasó, hogy a regény a keserűség óráiban keletkezett, azokban az órákban, amelyek gyakran jönnek rá az igaz emberre. Erős, mély lírai zengés van ebben az alakban, erre figyeljenek, mikor a regényt olvassák.
