Ady Endre: De ha mégis?
Próbáljunk mégis megmaradni
Ebben a gyilkos, vad dulásban.
Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,
Tarts meg csodának avagy bünnek.
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Tarts meg engem igérő Multnak.
Véres szivemmel, megbénultan,
Mégis csak tegnapi embernek.
Jaj nekem, jaj ezerszer is jaj
Ebben a véres ájulásban.
Kinek az orkán oda-adta,
A te tűrő, igaz kezeddel.