HELTAI JENŐ: ÖREG MARCI…
Szürke madár száraz ágon,
Vedd elő a hegedűdet
Sirassuk a jó időket.
Huzzad el a kedves nótám,
Egyszerűen, símán, halkan,
Érezzem csak, meg se halljam
Tudod-e még? Hogy is volt hát?…
"Szárad a bokor a tetőn,
Haragszik rám a szeretőm…"
Nem hallottam évek óta,
Kiben ez a nóta járta,
Hova lett a pesti csárda?
Hová lett a szőke asszony?
Szőke asszony forró csókja?
Elszállt az is, mint a nóta.
De más világ van azóta!
Régi tüzünk be kiégett,
Vége már a dicsőségnek!
Hova lett a régi hangunk?
Hova lett a régi kedvünk?
Bizony nekiöregedtünk.
Nem vagy az már, aki voltál,
Sebaj Marci, így is jól van,
Én se vagyok aki voltam.
Keze reszket, szíve fáradt,
Le is tesszük már maholnap
Te a vonót, én a tollat.
Szép csöndesen félreálljunk,
A költő is, a prímás is…
Had huzza már egyszer más is!