7.
Te tudod, Lélek, hogy minden gőgicsélése milyen zene nekem;
Anyám hangja! altató dal! ima!
Mindennek utolsó csodája, - oh, a legdrágább anyának, testvérnek hangjai.)
Az eső, a serdülő gabona, a szellő, a hosszu levelű búza között,
A tenger szabályos hullámverése megtörve a homokon,
A csicsergő madár, a sólyom éles vijjogása,
A vadkacsának éjjeli jeladása, amint mélyen szállva északra, vagy délre vándorol,
A falusi templom zsoltára, táborozás a pagonyban szabad ég alatt,
A muzsikus a korcsmában, a móka, a tengerész elnyujtott éneke,
A bőgő marha, mekegő birka - alkonyatkor kukorékoló kakas.