Belicska Andor: Odakünn süt a nap
Belicska Andor: Odakünn süt a nap
(Berkes Imre regénye)
Ez a regény még 16–ban, a háború kellős közepén íródott és egyik érdekessége éppen az, hogyan érezte meg Berkes már akkor azokat a gazdasági és társadalmi problémákat, amik a háború végeztével csakugyan felvetődtek. Az író kint élt a somogyi magyar bakák közt, ismerte vágyukat a föld után, tudta haragjukat az itthon–maradtak és meggazdagodottak ellen, előre látta a kavarodást, amit ez a vágy és harag fölver, és regényében már akkor megrajzolt néhány valóra vált eseményt. Egyébként Berkes hiába tette regényének tárgyát és idejét háború utánra: az Odakünn süt a nap par exellence háborús írás. Témája az a gyötrő kérdés, ami a katonát odakint legjobban marta: mit csinál otthon az asszony? hű marad–e és tud–e hű maradni annyi csábítás között? meg lehet–e neki bocsátani, ha vétett? És ami fő: neki higgyen–e, akit még forróbban és kínzóbban szeret, mint azelőtt, vagy a világ rossz nyelvének, a névtelen leveleknek, amik még a lövészárokban is fölkeresik?
A felelet nem határozott igen vagy nem, Berkes művészhez méltóan a szereplők jellemére bízza. Egyik öl, a másik megbocsát, amint azt tennie adatott.
Négy nap története van összezsúfolva a regényben, s a jelenetek oly gyorsan változnak benne, mint egy mozgóképen. Az író egy lihegően izgalmas történetet lihegő sebességgel írt meg, sok részletet kidolgozatlanul hagyva. Ahol elmélyül tárgyában, mint a főhős Bibor küzdelme önmagával, vagy Bibor ellenfelének, Parlaghynak lázas tépelődése (az élők nem tudnak élni a halottaktól), egészen kiváló. Van egy alakja, Halál Péter, rokkant tizedes, akinél legszívesebben időzik az író, ezt is csinálja meg legjobban. Másutt viszont fölösleges, Kellermann–ízű részletekkel rontja művének egységét (az Amerikából érkező aranyvonat), vagy homályosan odavetett profilokkal árt ember–ábrázoló hitelének.
Háborús irodalmunknak – a Szegény emberek mellett – legszebb novelláját, a Bülbül hadnagyot, Berkes írta. Az Odakünn süt a nap, nem ilyen hibátlan alkotás, de ebben is annyi kvalitás, szín és erő van, mint kevés írónk könyvében. Mesegazdagsága meg egészen rendkívüli, szinte túlságos. Ebből erednek gyengéi. És ezt a bőven ömlő mesét hasonló gazdagon áradó nyelven mondja el. Szavai zuhogva hullanak, elborítják s magukkal ragadják az olvasót. Könyvét nem lehet letenni.
