Komjáthy aladár: Memento
Komjáthy aladár: Memento
Eljő a nap midőn e büszke vállak
gyöngyfényű márványálma éjbe sápad
s százlángu két szemed tört lesz s fakó
mint hűvös alkonyfényben téli tó.
gyöngyfényű márványálma éjbe sápad
s százlángu két szemed tört lesz s fakó
mint hűvös alkonyfényben téli tó.
S a gyönyöröknek ringó palotája
az Idő komor lépteit nem állja
és szürke lesz elektromos hajad
mikor a mákkoszorús ifju, szép alak
az Idő komor lépteit nem állja
és szürke lesz elektromos hajad
mikor a mákkoszorús ifju, szép alak
a halk álommal melletted megáll majd.
Dús koszorúján ópiumvirág hajt
s nehéz illat száll lehajtott fejéről.
Dús koszorúján ópiumvirág hajt
s nehéz illat száll lehajtott fejéről.
Halkan susog az altató nagy éjről
s előtted felrémlik még ifjúságod
és szépséged, mely szürke ködbe szállott.
s előtted felrémlik még ifjúságod
és szépséged, mely szürke ködbe szállott.
