Exner Sándor: Ősz
Exner Sándor: Ősz
A kertbe mentem őszi estén
És összesúgtak mind a fák
S én zaklatott szavukra lesvén,
Jártam az útnak avarát.
Tudtam, hogy nem beszélnek másról,
Mint elhalásról,
(S a szívem is erről zokog.)
És összesúgtak mind a fák
S én zaklatott szavukra lesvén,
Jártam az útnak avarát.
Tudtam, hogy nem beszélnek másról,
Mint elhalásról,
(S a szívem is erről zokog.)
- - - -
És most egyszerre nem beszélnek
A fák s a szélnek
Fagyos dalára felvonaglanak…
S én egyik törzset átkarolva,
(Mint testvér testvérét karolja)
Együtt didergek véle hallgatag…
És most egyszerre nem beszélnek
A fák s a szélnek
Fagyos dalára felvonaglanak…
S én egyik törzset átkarolva,
(Mint testvér testvérét karolja)
Együtt didergek véle hallgatag…
