Laczkó Géza: Éj
Laczkó Géza: Éj
Kint lassan, sötéten suhan az éj,
Bent vágyva reszket lefogva a kéj,
A bánat, öröm, halál, az élet,
Feledd, hogy élsz, felejtem, hogy élek.
Bent vágyva reszket lefogva a kéj,
A bánat, öröm, halál, az élet,
Feledd, hogy élsz, felejtem, hogy élek.
Bent vágyva reszket lefogva a kéj,
Szomorú zengés sóhajt a szívben,
Kint lassan, sötéten suhan az éj,
Kint élet árnya, árny-élet itt benn.
Szomorú zengés sóhajt a szívben,
Kint lassan, sötéten suhan az éj,
Kint élet árnya, árny-élet itt benn.
A bánat, öröm, halál, az élet
Egy szürke köd-gomolyba összefoly,
Feledd, hogy élsz, felejtem, hogy élek
S éltünkön a halál messze mosoly.
Egy szürke köd-gomolyba összefoly,
Feledd, hogy élsz, felejtem, hogy élek
S éltünkön a halál messze mosoly.
Szomorú zengés sóhajt a szívben,
Élet: nem élet, de halál a halál,
Kint élet árnya, árny-élet itt benn
S jaj nekünk, ha Halál élve talál.
Élet: nem élet, de halál a halál,
Kint élet árnya, árny-élet itt benn
S jaj nekünk, ha Halál élve talál.
