Kovács Mária: Űznétek el!
Kovács Mária: Űznétek el!
Ne legyek én néktek a gyermek, ne legyek a testvér,
sem barát, mert számotokra sem ez, sem az nem vagyok,
Csak ellenség, új, erős ellenség.
sem barát, mert számotokra sem ez, sem az nem vagyok,
Csak ellenség, új, erős ellenség.
Ne legyek én a dísz, pállott szobátok pálmája,
muskátli az ablakban, se áldozat ha olykor
nagy kedvetek akad.
muskátli az ablakban, se áldozat ha olykor
nagy kedvetek akad.
Ti bánataitok nékem nem fájnak, és én se fájjak nektek,
csak egyszeriben űzzetek el, s a fekete házra
vissza se nézek.
csak egyszeriben űzzetek el, s a fekete házra
vissza se nézek.
Nem kell az otthon, nem kell a gyilkos jóság.
Verjen a mezők zápora. Fröcsköljön be az utcák sara.
Legyek gyász, legyek szenny! ah szép szabadságban…
Csak űzzetek el!
Verjen a mezők zápora. Fröcsköljön be az utcák sara.
Legyek gyász, legyek szenny! ah szép szabadságban…
Csak űzzetek el!
