SZEDŐ MIHÁLY: ANANKÉ
SZEDŐ MIHÁLY: ANANKÉ
Már kezdetben
sem dajkánk sátoros ölén mozdúlt lelkendező valónk, de förtelmes keselyűk
karmának kitétetett helyen; torkunkról lesírt a víjjogó viharnak
megkölykezett visszhangja; ereszkedő ködök gyászába borúlt keserű végezetünk.
sem dajkánk sátoros ölén mozdúlt lelkendező valónk, de förtelmes keselyűk
karmának kitétetett helyen; torkunkról lesírt a víjjogó viharnak
megkölykezett visszhangja; ereszkedő ködök gyászába borúlt keserű végezetünk.
Ottan lelt meg
a kecske-pásztor. Őriztük, fölnevekedvén, a síkos meredekre
rugaszkodó nyájat és a vak ormokon énekeltünk, arra kémelvén csak,
valamerre ismeretlen anyánkat sejtettük lenni, messze bitangló sarjait rettegőt.
a kecske-pásztor. Őriztük, fölnevekedvén, a síkos meredekre
rugaszkodó nyájat és a vak ormokon énekeltünk, arra kémelvén csak,
valamerre ismeretlen anyánkat sejtettük lenni, messze bitangló sarjait rettegőt.
Itt elverte
előlünk Boreász a kévés napsugarat, mint jég a búzát s mind elveszett hazánkra hányja
nyalábos bőséggel; viharunk szelidült szele hajtja ottan a könnyű- vitorlás
hajókat káprázó vizeken; - mi hárfánknak megtéptük húrait, Idegennek közepette.
előlünk Boreász a kévés napsugarat, mint jég a búzát s mind elveszett hazánkra hányja
nyalábos bőséggel; viharunk szelidült szele hajtja ottan a könnyű- vitorlás
hajókat káprázó vizeken; - mi hárfánknak megtéptük húrait, Idegennek közepette.
Mire szeressük
mi ezt a földet? mely szüleinktől elrekesztett, bánatunkkal körül árkos. Kegyetlen
rajtunk az istenek korbácsa: vágyaink kedvező szelével indít immár
hazatérnünk, de számunkra az otthon nem a Labdakidák iszonyú átkával biztató föld-é?
mi ezt a földet? mely szüleinktől elrekesztett, bánatunkkal körül árkos. Kegyetlen
rajtunk az istenek korbácsa: vágyaink kedvező szelével indít immár
hazatérnünk, de számunkra az otthon nem a Labdakidák iszonyú átkával biztató föld-é?
