Szomory Dezső: Görög-egyiptomi játék – felvonás közben
Szomory Dezső: Görög-egyiptomi játék – felvonás közben
(Osvát Ernőnek ajánlom.)
Περιχαλλιστατη γυναιχων…
Így látlak minden éjjel, minden éjjel,
Merő éjjel ez szerelmem te,
Szurokba tűzdelt szikrasor zenéli
A csillagok ezüst kottáit s aki régi
Mind erre jár s már világvégi
A szó, a hang, a tücsök, a madár,
Csak te vagy még fiatal.
Merő éjjel ez szerelmem te,
Szurokba tűzdelt szikrasor zenéli
A csillagok ezüst kottáit s aki régi
Mind erre jár s már világvégi
A szó, a hang, a tücsök, a madár,
Csak te vagy még fiatal.
S csak én! csak én! s még hányszor én!? no mondd!
Csak én őrködök a szfinx tövében,
Csak én vagyok itt ébren az asztalom szögében,
Csak én vagyok itt Líbiában
Selénával,
Phöniciában Ptoléméaval,
Óh Uram irgalmazz!
Csak én vagyok itt a halálban
A lámpám alatt.
Csak én vagyok itt ébren az asztalom szögében,
Csak én vagyok itt Líbiában
Selénával,
Phöniciában Ptoléméaval,
Óh Uram irgalmazz!
Csak én vagyok itt a halálban
A lámpám alatt.
Csak én vagyok itt a fáraók bolondja
A sivatagban s a zenékben,
A bús tevékkel lépfenékben,
Csak én vagyok itt egy tucat leprással
Arany-gályával s Ázsiával,
Csak én vagyok itt a Lagidok fajával
Fertőzött vérek handabandájával,
Csak én vagyok itt fenn
Mint Charle-Quint lovon
S Michel-Angelo az állványokon,
Csak én vagyok itt az aranyszarkofágban
A pisze Kleopátrával
Az orgonám tetejében.
A sivatagban s a zenékben,
A bús tevékkel lépfenékben,
Csak én vagyok itt egy tucat leprással
Arany-gályával s Ázsiával,
Csak én vagyok itt a Lagidok fajával
Fertőzött vérek handabandájával,
Csak én vagyok itt fenn
Mint Charle-Quint lovon
S Michel-Angelo az állványokon,
Csak én vagyok itt az aranyszarkofágban
A pisze Kleopátrával
Az orgonám tetejében.
A Cydnuson, ha régi bárkád
Felém sodorja hattyú táncát
A nagy folyón, az éjben: -
Nem látlak még, mert evezőcsapásod
Fölszúrja a holdra a vízcsöpp-miriádot
S mind lobog a sok selyem
Kibomlott hajad mögött.
De hajnal felé, a hajó ormán,
föltűnik a nő tollszáram tornyán
A bíborvitorlában.
S már látom is királyi orrán
A cimpákat remegve
Tarsos irányában.
Felém sodorja hattyú táncát
A nagy folyón, az éjben: -
Nem látlak még, mert evezőcsapásod
Fölszúrja a holdra a vízcsöpp-miriádot
S mind lobog a sok selyem
Kibomlott hajad mögött.
De hajnal felé, a hajó ormán,
föltűnik a nő tollszáram tornyán
A bíborvitorlában.
S már látom is királyi orrán
A cimpákat remegve
Tarsos irányában.
