Kürti Pál: Paul Neubauer versei
Kürti Pál: Paul Neubauer versei
Paul Neubauer Wohin kötetének egyik ciklusát Szántó Hugónak, a kiváló Németországba szakadt metafizikusnak ajánlja és fájdalmas bizonyságát adja ezzel a költői ige tragikus megkötöttségének. A filozófus művében csupa karcsú dialektikai híd ível bele egy szelíd napsütésben tündöklő transzcendens tájképbe, míg a versíró valami erjedő lírai mitológiával viaskodik, gyakran – hiába. Az ő lírája: körülzengése annak az Istennek, akivel az ember örök harcban és örök ájtatos alkuban van a lélek elveszített ősbirodalmáért. Nagy leszámolás ez azzal az Istennel, aki az egyből a sokat teremtette és csak néha: a csöndben, az árnyékban, az éjszakában, az emlékek búcsújárásában és a vágyak reszketeg ágaskodásában hajol fölénk.
A harcban ám megcsorbulnak a fegyverei és a maga arisztotélikus Istenére gyakran más Istenre szabott szó-palástot álmodik. Verseiben hazajár a Rillke dekoratív Istene és súlyos viharfelhőkből néha elődübörög az expresszionisták romantikus Istene. A Novalis nehezen hömpölygő, zsúfolt miszticizmusára emlékeztetnek ezek a szélesen elterpedő fohászok és előfutárai talán egy elkövetkezendő nemzedék nagy lírai kitörésének. Most: Paul Neubauer versei kissé még fájdalmas anakronizmusok. Éppen Németországban dúlnak a leghevesebb ütközetek az elmúlt korszak értékeinek dekompozíciójáért, ebben az új formakincsért támadt nagy csatazajban történhetett meg az az elemkeveredés, amely a Neubauer-versek Isten-keresését sokszor-sokszor idő-előttivé és meddővé teszi. Vagy talán nincs és nem lehet még szükségünk erre a személytelen, éj-palástos, titokzatos rezdülésekben megnyilatkozó Istenre?…
Azért néha feszesen, mindent adóan és megborzongatóan simulnak a szavak ezekhez az érzékileg alig átfogható víziókhoz:
Auf dass wir uns quälen,
Bauen wir Häuser
Und sagen die Worte
Und kreuzen die Schwerter
Des Ich und des Du!
Bauen wir Häuser
Und sagen die Worte
Und kreuzen die Schwerter
Des Ich und des Du!
Az én-érzés végtelen fájdalmának talán legszebb és legpuritánabb dalba-foglalása ez a néhány sor.
…Meg kell azonban kérdeznünk: az a furcsaság miért történt meg, hogy egy költő, aki ilyen forrón és áhítatosan küzd a maga abszolút világképéért, Romain Rollandnak, a világnézeti arany középutasok fejedelmének ajánlja verskötetét?
