Imecs Béla: Fohász a naphoz
Imecs Béla: Fohász a naphoz
Aranyszinü, lenge fényed
Átitatja a világot,
De nekünk szent fénysugárod
Nem meddő-e önmagadnak?
Nem érzel-e sötétséget
Önmagadban? Fénybe égett
Nagyurunk, mondd, nem zuhansz le,
Örök éjben hagyva minket,
Hogyha látod, égi fényed
Nem magadnak fénylik, éled?
Átitatja a világot,
De nekünk szent fénysugárod
Nem meddő-e önmagadnak?
Nem érzel-e sötétséget
Önmagadban? Fénybe égett
Nagyurunk, mondd, nem zuhansz le,
Örök éjben hagyva minket,
Hogyha látod, égi fényed
Nem magadnak fénylik, éled?
Óriás nap, kis, parányi
Rokonod vagy egy sugárod,
Itt a földön félve járok,
S hasonló vagyok tehozzád.
Bár borus, sötét kedéllyel,
Gyenge fényem szerte-széjjel
Hinteném és önmagammal
Nem törődve éldegélek,
Hallgassad meg kis fohászom,
El ne hagyjál, égi párom!
Rokonod vagy egy sugárod,
Itt a földön félve járok,
S hasonló vagyok tehozzád.
Bár borus, sötét kedéllyel,
Gyenge fényem szerte-széjjel
Hinteném és önmagammal
Nem törődve éldegélek,
Hallgassad meg kis fohászom,
El ne hagyjál, égi párom!
