Imecs Béla: Kezdet és vég
Imecs Béla: Kezdet és vég
Nem hiszek, uj dolgok dicséretében,
Hiába szép, hiába jó az ujság,
Hiába érezem mindenki jussát
Az újhozásra, ihletetten, épen.
Hiába szép, hiába jó az ujság,
Hiába érezem mindenki jussát
Az újhozásra, ihletetten, épen.
Mert halványul elő, mi messze tünt el,
Mikor az uj uralma, fénye támadt.
A gyermekélettől meghalt anyának
Képét látom, ezernyi szép letünttel.
Mikor az uj uralma, fénye támadt.
A gyermekélettől meghalt anyának
Képét látom, ezernyi szép letünttel.
Mert így van ez, a millió találmány
Előkerül sok más dolog halálán,
S csak azt nézzük, vajon messzire ér-e?
Előkerül sok más dolog halálán,
S csak azt nézzük, vajon messzire ér-e?
De jaj, az ujdonságok fényegére
Tüntek felől halotti szél legyezget,
Mert előbb volt a vég. És jött a kezdet.
Tüntek felől halotti szél legyezget,
Mert előbb volt a vég. És jött a kezdet.
