Gellért Oszkár: Óh csúnya szók…
Amik szivébe marnak,
S amikre húnyt szemhéja alatt
Ugy ül meg most a könnycsepp
Mint szirmok közt a harmat.
Ami végighúz: te könnycsep!
Te kis patak! hogy megdagadj
S hogy orcáját elöntsed!
Pihécske te az ajk fölött!
Óh pattanás rózsája te,
Piros korállok szigete!
S óh lehelet cimpáin át,
Hogy szítsd egy tenger viharát:
Ha most rögtön meg nem ölellek.