Marconnay Tibor: Tavasz előtt
Marconnay Tibor: Tavasz előtt
Havas palástjukkal a kevély kertek
s a koronás fák állnak merevedve
s a jégzománcokon is átderengenek
most már a friss rügyek és messze zengve
s a koronás fák állnak merevedve
s a jégzománcokon is átderengenek
most már a friss rügyek és messze zengve
roppan a jég. Lehullanak a bilincsek
és nemsokára enyhe nap melenget
minden rögöt; kisarjadnak a kincsek
miknek már nem árthatnak fagyos "Szentek."
és nemsokára enyhe nap melenget
minden rögöt; kisarjadnak a kincsek
miknek már nem árthatnak fagyos "Szentek."
Csak addig virágomat lugasomban
ne bántsa fagy. Védelmezd földem öble!
Tenéked hintem el magvát örökre.
ne bántsa fagy. Védelmezd földem öble!
Tenéked hintem el magvát örökre.
Fölötted a kemény tél összeroppan,
hajnal virága harmatos szivemben
s most már csak a tavasz vár szárnyaszegetten.
hajnal virága harmatos szivemben
s most már csak a tavasz vár szárnyaszegetten.
