Simon Andor: Borjas tehén éjszakája és a vizesés
Simon Andor: Borjas tehén éjszakája és a vizesés
Egy borjas tehén két szomoru szeme zarándokol a hold felé.
Csönd.
Már csak a vizesés dübörgése szaggatja az éjszakát.
Már csak a borjas tehén körül forog a föld.
Már csak a borjas tehén körül forog a föld.
Óh kilencedik hónap gyümölcse!
Fölötted most keresztben állanak a csillagok.
Szemeid taván még a rémület lélekvesztője remeg.
De óh!
lelkedben már tejfehér folyókat viritanak a legelők.
Szemeid taván még a rémület lélekvesztője remeg.
De óh!
lelkedben már tejfehér folyókat viritanak a legelők.
Míg valahol!
a sarki fény alatt!
Iramszarvas-tejért sir egy eszkimó-gyerek.
a sarki fény alatt!
Iramszarvas-tejért sir egy eszkimó-gyerek.
Testvérek!
halljátok
mily szánalmasan bőg ez az éjszaka?!
mily szánalmasan bőg ez az éjszaka?!
És itt még mindég csak a fáradt vizesés zuhog.
De ne féljetek!!!
Egy ujszülött borju szájában
mindjárt fölorgonál
a virradat!
mindjárt fölorgonál
a virradat!
