I.
I.
Te vagy a táj, hová szivem
folyton epedve hazarándul:
te kék, finom, fantasztikus
Dunántul!
folyton epedve hazarándul:
te kék, finom, fantasztikus
Dunántul!
Ha otthon kell, ha mese kell,
feléd futok. Te vagy a dajka,
kinek tej-édes szavakat
ad ajka.
feléd futok. Te vagy a dajka,
kinek tej-édes szavakat
ad ajka.
Mert együtt otthon és mese,
mint tarka fény és enyhe árnyék,
bus varrólány és álmodott
királynék…
mint tarka fény és enyhe árnyék,
bus varrólány és álmodott
királynék…
