Somlyó Zoltán: Külváros 1926
Somlyó Zoltán: Külváros 1926
Bólong az esti ború. Köd. Hét már az óra.
Külvárosi ucca. A sár rongyos cipőkre tapad.
Itt-ott pislog a gáz börtönszagú ócska világa –
s egy-egy szégyenkező és avittas boltkirakat.
Külvárosi ucca. A sár rongyos cipőkre tapad.
Itt-ott pislog a gáz börtönszagú ócska világa –
s egy-egy szégyenkező és avittas boltkirakat.
Gyér itt a járókelő. Az is fázva, sietve ha cammog;
térdig csap föl reá a sűrű folyadék, a lucsok.
Csöndben, mikéntha nem is vón élő görnyedt alakja,
veti-hányja magába; be fogynak a sovány garasok…
térdig csap föl reá a sűrű folyadék, a lucsok.
Csöndben, mikéntha nem is vón élő görnyedt alakja,
veti-hányja magába; be fogynak a sovány garasok…
Amodébb gazdátlan kutya reszket, farka behúzva;
áll, falatot szimatolva, vagy a sintér kocsiját.
Érzi ma már, hogy a csontot nem dobják akármilyen ebnek –
ember is megbecsüli mai nap az ilyen vacsorát.
áll, falatot szimatolva, vagy a sintér kocsiját.
Érzi ma már, hogy a csontot nem dobják akármilyen ebnek –
ember is megbecsüli mai nap az ilyen vacsorát.
Kocsma is van, lapulón, feketén, ott a sarkon,
amolyan spelunka lebuj, nem mulatásra való.
Rongyos kabátú leány borzasan lép ki az ajtón,
mögötte a rendőr vigyáz s biztatja rekedten: aló!…
amolyan spelunka lebuj, nem mulatásra való.
Rongyos kabátú leány borzasan lép ki az ajtón,
mögötte a rendőr vigyáz s biztatja rekedten: aló!…
Kétsort szomorú és törpe dőltfalú házak,
mögöttük a béna robot hortyogja időtlen dalát…
Ki tudja, talán egy hírhedt betörő rejtezik itten,
vagy tán a lángeszű vátesz, ki jő és megnmenti korát…
mögöttük a béna robot hortyogja időtlen dalát…
Ki tudja, talán egy hírhedt betörő rejtezik itten,
vagy tán a lángeszű vátesz, ki jő és megnmenti korát…
