KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD
Mily semmi vagy
És én milyen istentelen.
A földgolyón
Isten nélkül, magába van.
Szigorú-szép,
Nagyon-nagyon ismert fejed.
Te óriás,
Ki nemzett s igazán akart.
Hol a szived
S agyad, a fényes ember-agy?
Hogy így heversz,
Minden férfiak gyöngye te.
Lásd a halált,
Azt is tetőled tanulom.
Az életet
S e leckét is megköszönöm.
Kriptánk felé
Előre lépek egy kicsit.
Hisz ami vár,
Csak ennyi lesz és nem csoda.
Most elhiszem,
Most már tudom, hogy meghalok.
Mily semmi vagy
És én milyen istentelen.