Szerelem az életben
Szerelem az életben
I.
Szobára szobát,
fölhajtom mind
utánad a házat!
…Ne félj, szivem, egyszer megleled őt még,
és nemcsak a függönyön lépte szellőjét,
és nemcsak fekhelye illatát,
vagy fodra tükörből vissza ha int
s ujját virággal ekózza a váza!
fölhajtom mind
utánad a házat!
…Ne félj, szivem, egyszer megleled őt még,
és nemcsak a függönyön lépte szellőjét,
és nemcsak fekhelye illatát,
vagy fodra tükörből vissza ha int
s ujját virággal ekózza a váza!
II
De hervad a nap –
Előre még!
– s ajtóra jön ajtó…
Óh végig ezer benyilót és termet!…
Hiába! kilép, mire én ott termek
s hajszolva – ki bánja? – megy kárba a nap.
Már este van és még hány menedék!
milyen szobasor! hány rejtekes alkóv!
Előre még!
– s ajtóra jön ajtó…
Óh végig ezer benyilót és termet!…
Hiába! kilép, mire én ott termek
s hajszolva – ki bánja? – megy kárba a nap.
Már este van és még hány menedék!
milyen szobasor! hány rejtekes alkóv!
